Fánkfaló fenevadak
Ez egy olyan játék, ahol én eleve előnnyel indulok, ugyanis az kezdi a játékot, aki utoljára evett fánkot. A fánkoknak persze csak áttételesen van szerepe, a játékban szörnykártyákat kell gyűjteni, majd az azokon levő fánkmennyiséget összeadni. Az a győztes, akié a legtöbb fánk. De hogyan szerezhetünk szörnykártyát?
A kártyákon szereplő szupercuki szörnyek 3 jellegzetes tulajdonságuk alapján csoportosíthatóak: szemszám, karszám és lábszám alapján. Két dobókockával dobunk, az egyiken az említett testrészek jele található, a másikon nullától ötig számok: így jön ki, milyen szörnyet keresünk. A képen például négylábút, ha ilyet látunk, gyorsan rábökünk a kártyára, ami aztán a miénk lesz. Ebből úgy tűnhet, hogy ez egy gyorsasági játék, azonban nem eszik olyan forrón a fánkot! Nem feltétlenül az jár jól, aki rögtön lecsap egy szörnykártyára, mert lehet, hogy az csak egyfánkos, míg a pályán van háromfánkos is. Ha viszont sokat tétovázik valaki, elcsaklizzák előle az összes szóba jöhető kártyát.
Elsőre könnyűnek tűnik a játék, de az ember teljesen el tud veszni a testrészek számlálásában. Főleg a kettőnél több végtagú szörnyek okozzák a galibát, hiába,
AZ ANTROPOMORF SZEMLÉLET HÁTRÁNYA, HOGY NEM GYAKRAN TALÁLKOZUNK 5 LÁBÚ, 3 KARÚ ÉS 4 SZEMŰ DOLGOKKAL.
A Fánkfaló Fenevadak társast nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, mi felnőtt társasággal is kipróbáltuk, mindannyiszor fergeteges sikerrel, sőt, a praktikus neoprén úti szörnytartóban még nyaralni is elvittük magunkkal. (Bakró-Nagy Ferenc)
Forrás: https://index.hu/kultur/2019/06/24/tarsas_tarsasjatek_gyerek_rhino_hero_rokanyomon_fankfalo_fenevadak/
